Hogyan számold ki a befektetéseid hozamát?

Buró Szilárd
Buró Szilárd
Olvasási idő: 12 perc

A szerző az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője, több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi szakember. A cikk a szerző személyes szakmai véleményét tükrözi.

A befektetések kapcsán gyakran elemzések középpontjába kerül, hogy milyen termékeket vásárolj, milyen stratégiákat használj, de egy alapvető kérdés viszonylag ritkán kerül fókuszba: hogyan és mikor számold ki az elért hozamot? Az egyik legfontosabb paraméter a befektetéseknél a hozam, mégis azt tapasztalom, sokak számára nem teljesen egyértelmű, hogyan számolhatják ki úgy a befektetéseik hozamát, hogy azok teljes mértékben összehasonlíthatóak legyenek egymással.

Állampapír hozama

Érdemes talán az egyszerűbb befektetési eszközöknél kezdeni, például az éves kamatfizetésű állampapíroknál, hiszen itt szükséges a legkevesebb számítás ahhoz, hogy az összehasonlíthatóság megszülessen. Általános szabályként elmondható ugyanis, hogy a hozamokat minden esetben éves szinten szokás összevetni, vagyis bármilyen terméked van, annak az éves kamatát kell kiszámolni. Az állampapírok esetében ez azért egyszerű, mert itt a legtöbb esetben a névleges kamatot is egy évre adják meg.

Mostanában gyakran olvasható a hírekben vagy akár a hirdetésekben is, hogy az új inflációkövető Prémium Magyar Állampapír már „csak” 15,5%-os hozammal vásárolható meg. Ez éves hozamot jelent, vagyis a most megvásárolt 2031/I névre keresztelt PMÁP egy év múlva (egész pontosan 2024. május 21-én) 15,5 százalék kamatot fog kifizetni a befektetett tőkére vetítve. Idén június előtt a hasonló típusú inflációkövető PMÁP-okat még 16 százalékos hozammal lehetett megvásárolni (a tavalyi 14,5%-os éves átlagos infláció + 1,5% hozamprémium), azonban a legújabb sorozatot már csak 1 százalékos prémiummal bocsátotta ki az Államadósság Kezelő Központ (továbbiakban ÁKK).

Ez az értékpapír könnyen összehasonlítható az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) 9 százalékos hozamával, amit a hetente történő kibocsátáskor vásárolhatnak meg a befektetők, és egy év elteltével a tőkéjüket 9 százalékos kamattal együtt kaphatják vissza.

Első ránézésre nem tűnik nehéz döntésnek, hogy a 15,5 százalékos hozam vagy a 9 százalékos hozam a jobb befektetés, de természetesen a döntés nem ilyen egyszerű. Hiszen amíg a második esetben egy 1 éves konstrukcióról beszélünk, vagyis az év leteltével mind a kamathoz, mind a tőkéhez hozzájutsz, addig a PMÁP – ahogy a neve is utal rá – 2031-ben, vagyis nyolc év múlva jár le. Ez nem azt jelenti, hogy addig nem tudod eladni, de az eladási ár mindig hordoz magában kockázatot, másrészt a PMÁP tipikusan egy változó kamatozású értékpapír, vagyis a hozamot általában csak a következő egy évre tudhatod biztosan, azután az infláció függvényében változik.

Érdemes megvizsgálni olyan fix kamatozású állampapírokat is, ahol a kibocsátáskor a teljes futamidőre meghatározzák, hogy mikor és mennyi kamatot fizet, itt ugyanis a hozam is egyértelműen kalkulálható, akár több évre előre is. Például a 2026/H elnevezésű, 3 éves, fix kamatozású magyar államkötvényt 2023 március 1-jén hozta először forgalomba az ÁKK. Névleges kamata 9,5 százalék, vagyis minden évben, a kamatfizetés napján a névértékre vonatkoztatva 9,5 százalék kamatot fizet, tehát ha 100 százalékos nettó értéken vásároltad, akkor az éves hozamod is éppen ennyi lesz. Ez akár három évre előre is biztosan kiszámolható, amennyiben az állampapírt lejáratig megtartod.

A kötvények árfolyamának hatása a hozamra

Mielőtt azonban megnéznénk, hogy mi történik, ha nem tartjuk meg lejáratig, vizsgáljunk meg egy korábban, 2021-ben még alacsony kamatkörnyezetben kibocsátott állampapír viselkedését. A 2026/F államkötvényt még 5 éves lejárattal 2021 februárjában bocsátotta ki az ÁKK, és az akkori hozamoknak megfelelve évi 1,5 százalékos kamatfizetést határozott meg. Vagyis minden évben a kamatfizetés napján a névértékének a másfél százalékát fizeti ki kamatként ez a típusú állampapír.

Napjainkban, amikor az előző példákban is látható módon 10 százalék körül, vagy akár ennél magasabb hozam is elérhető, gyakorlatilag nem lehetne befektetőt találni arra, hogy egy másfél százalékot fizető értékpapírt megvegyenek.

hölgy ül az asztalnál, laptoppal, számológéppel, hozamot számol

Éppen ezért a kötvények egyik fontos reakciója a hozamkörnyezet változására, hogy az árfolyamuk módosul annak megfelelően, ahogy a piacon elérhető hozamok változnak. Vagyis amennyiben a hozamok jelentősen emelkednek, és az alacsony kamatfizetésű papírra a névértékén már egyáltalán nem lenne érdeklődés, akkor az árfolyam csökkenésével tud versenyképes maradni, hiszen így a hiányzó kamatkülönbséget az árfolyamokon keresztül zsebelheti be a befektető.

A konkrét példához visszatérve, a 2026/F államkötvény hiába fizet csak 1,5 százalékot évente, de mivel jelen pillanatban a vételi árfolyama valahol 80% körül van (értsd: az 1 millió forintos kötvényt most 800 ezer forintért lehet megvenni), így a hátralévő három évre vonatkozó hozam közel 9 százalékos lesz, amivel vonzó maradhat a befektetők számára.

Kérj ingyenes kapcsolatfelvételt befektetési szakértőinktől!

Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.

Kis türelmedet kérjük.
Ne hagyd el addig az oldalt!
Elérhetőséged úton van felénk.
Szakértőnk megkapta a felkérésed.
Hamarosan felveszi veled a kapcsolatot, hogy segíthessen.
Nem kaptuk meg az elérhetőséged.
Kérlek próbáld újra.

Visszaváltás lejárat előtt: csökkentheti a hozamot

És éppen ez az árfolyamváltozás teheti izgalmassá a kötvények esetében is az elérhető hozam kiszámítását, hiszen egy fix kamatozású értékpapír esetében is csak abban az esetben érvényes a kamatfizetésekből előre kiszámolható éves hozam, amennyiben a befektető a lejáratig megtartja a kötvényt.

Abban az esetben, ha idő előtt rákényszerülsz az eladásra, akkor már nem csak az éves kamatfizetést kell figyelembe venni, hanem azt az árfolyamot is, amin az eladás megtörténik, szemben a vásárláskori árfolyammal.

Továbbra is maradva a 2026/F értékpapírnál, amelyről tudjuk, hogy ugyan csak 1,5 százalékot fizet évente, de cserébe most 80 százalékon meg tudod vásárolni, akár olyan extra hozamlehetőséggel is számolhatsz, hogy 1 év múlva a hozamok jelentős esésének köszönhetően az árfolyama mondjuk 88 százalékra emelkedik, és ha ehhez kapod meg az 1,5 százalékos névleges kamatot, akkor az eladást követően 11,5 százalékos hozamot realizálhatsz egy év alatt. (Ha 80-ról 88-ra emelkedik az árfolyam, az 10% hozam + erre jön a 1,5% kamat.)

Kötvény hozamának évesítése

Tovább bonyolódik a hozamszámítás, hogyha nem kerek évekre történik a befektetés, hiszen ebben az esetben mindig évesíteni érdemes a hozamokat, éppen a jobb összehasonlíthatóság kedvéért. Ha valaki olyan ajánlattal talál meg téged, hogy adj neki kölcsön 1 millió forintot, és másfél év múlva 1,2 milliót fog visszafizetni, akkor az pusztán az értékeket figyelve 20 százalékos hozam lehetősége, de mivel ez másfél év alatt valósulna meg, ahhoz, hogy például egy sokkal kisebb kockázatú állampapírhozammal tudd összevetni, ezt is érdemes éves szintre visszaszámolni.

A legegyszerűbb módja, hogy a teljes kamatot elosztod a hónapok számával, majd megszorzod 12-vel. Ez ugyan figyelmen kívül hagyja a kamatos kamatot, de egyrészt az már nagyon megbonyolítani a számítást, másrészt sok esetben nem is valós, mert nem tudod mindig újra befektetni az éves kamatot. Tehát a 20 százalék 18 hónapról 12 hónapra való visszaosztásából 13,3 százalékos éves hozamértéket kapsz, aminél rögtön látható, hogy az infláció követő PMÁP hozama alatt van, de még az Egyéves Magyar Állampapírnál sem magasabb annyival, amennyivel egy baráti kölcsön nagyobb kockázatot hordoz egy állam által garantált kötvénynél.

Részvény hozamának évesítése

Természetesen a hozam számítását nem csak fix vagy változó kamatozású értékpapírok esetében lehet és érdemes megtenni, hanem akár részvényeknél, akár egyéb árfolyamnyereségre koncentráló befektetéseknél is.

Itt is a legfontosabb elem, amire figyelni kell, az az évesítés. Hiszen elképzelhető, hogy az egy hónapja 11.000 forinton megvásárolt OTP részvény esetében nem tűnik kiugrónak, hogy most 12.000 forintért el tudnád adni, hiszen az „mindössze” 9 százalékos értéknövekedés, de mivel csak egy hónapra volt szükség ehhez a nyereséghez, éves szintre vetítve – megszorozva 12-vel – már több mint 100 százalékos hozamot jelentene.

Mikor érdemes évesíteni a hozamot?

Nyilván az árfolyamnyereségre koncentráló ügyletek esetében rendszeres vitatéma lehet, hogy mikor van értelme az évesített számításnak, hiszen az, hogy egy hónap alatt sikerül 10 százalékos nyereséget realizálni az OTP-n, egyáltalán nem garancia arra, hogy a következő 11 hónapban is ugyanilyen sikeres leszel, még akkor sem, ha ezt a nyereséget realizálod. Viszont az időarányos értékelés szempontjából mindig jó támpontot adhat, ha fejben elvégezed az évesített hozam kiszámítását, mert sok esetben segít a jó döntések meghozásában.

A nap végén viszont úgyis az számít majd, hogy az év elteltével a különböző ügyleteid összegeként milyen nyereséget érsz el, és az a teljes tőkédre vetítve milyen hozamot jelent. Ezzel lehet dicsekedni a baráti társaságban, vagy belátni, hogy jobban jártál volna, ha inkább szakemberre bízod a befektetéseidet:

Kérj ingyenes kapcsolatfelvételt befektetési szakértőinktől!

Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.

Hogyan segít neked az Equilor szakértője?

  • megválaszolja a kérdéseidet
  • tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
  • bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Kis türelmedet kérjük.
Ne hagyd el addig az oldalt!
Elérhetőséged úton van felénk.
Szakértőnk megkapta a felkérésed.
Hamarosan felveszi veled a kapcsolatot, hogy segíthessen.
Nem kaptuk meg az elérhetőséged.
Kérlek próbáld újra.

A jelen honlapon található információk és kiadványok a szerző(k) személyes szakmai véleményét tükrözik. A szerző(k) a kiadványt munkakörükön kívüli személyes szakmai tevékenység keretében készítette/ék és nem értelmezhető az Equilor Zrt., vagy a honlap üzemeltetőjének vagy egyéb szervezet hivatalos álláspontjaként, ezért ezek a kiadványért, az abban foglalt információkért való felelősséget kizárják.

A kiadvány, a honlapon megjelenő információk nem értelmezhetők a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek. 8. pontja szerinti befektetési elemzésként és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadásként. A kiadvány és a benne foglalt információk marketingközleménynek minősülnek és nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, egyúttal nem vonatkozik rájuk a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.

Jelen kiadvány, abban foglalt információk sem önmagában, sem részben nem képeznek ajánlatot, vagy felhívást semmilyen pénzügyi eszköz jegyzésére, vagy megvásárlására, tartására, értékesítésére és sem maga a kiadvány, sem annak bármely tartalma nem tekinthető semmilyen szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésként, így az ebben szereplő információk csak saját felelősségre használhatók fel. A szerző(k) nem vállal(nak) felelősséget arra, hogy a dokumentumban megfogalmazott előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és azok a valóságban is beigazolódnak.

A dokumentumban foglalt számszerű adatok kizárólag tájékoztató jelleggel bírnak, csak a szerző(k) adott időpontban kialakított véleményét tükrözik és későbbi módosítás tárgyát képezhetik.

A szerző(k), a honlap üzemeltetője nem vállal felelősséget a kiadvány, az abban foglalt információk aktualizálására. 

A kiadványban deklarált tájékoztatások kapcsán nem kerültek figyelembevételre az egyes, dokumentumhoz hozzáférő befektetők pénzügyi ismeretei, egyedi befektetési céljai, kockázatvállaló képessége.

Bármely befektetési döntés meghozatala szükséges és javasolt az adott befektetés alkalmasságának és megfelelőségének adott befektető szempontjából történő egyedi személyreszabott vizsgálata, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések meghozatala előtt tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

A dokumentum, vagy annak tartalmának ilyen felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkező esetleges veszteségekért a szerző(k), Equilor Zrt., a honlap üzemeltetője felelősséget nem vállal.