CSOK Plusz igénybevételének egyik alapfeltétele, hogy a kölcsönnel érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezzenek tulajdont. A lakásban a házaspár mindkét tagjának az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. Gyakran előfordul, hogy a célingatlan osztatlan közös tulajdonú. Mutatjuk, hogy ebben az esetben miként működhet a CSOK Plusszal történő finanszírozás.
Add meg adataidat és a money.hu partnere, a Money Network Kft. bankfüggetlen szakértője fog hívni téged, hogy segítsen a CSOK Plusszal kapcsolatos jogosultsági és igénylési kérdéseidben, illetve akár a teljes ügyintézésben.
Mikor osztatlan a közös tulajdon?
Osztatlan közös tulajdonról akkor beszélünk, amikor egy adott helyrajzi számon lévő ingatlannak több tulajdonosa is van, és a tulajdonjog tulajdoni hányaduk alapján illeti meg őket. A tulajdonostársak az ingatlanban eszmei hányaddal rendelkeznek, a teljes ingatlant minden társtulajdonos jogosult használni. Az ingatlan felett gyakorolt tulajdonjog tehát több személy között oszlik meg. Osztatlan közös tulajdonra gyakori példa az ikerház.
A CSOK Plusz osztatlan közös tulajdonú ingatlan finanszírozására is igénybe vehető, de csak a cikk további részében részletezett feltételekkel. A hitel célja új és használt lakóingatlan vásárlása, új lakóingatlan építése és meglévő lakóingatlan bővítése egyaránt lehet. Építés esetén elfogadható az osztatlan közös tulajdonban lévő építési telek is.
Használati megosztási szerződésre van szükség a tulajdonrész igazolásához
Osztatlan közös tulajdonra igényelt Csok Plusz esetén elengedhetetlen annak igazolása, hogy a támogatott ingatlanban kizárólag az igénylő házaspár rendelkezik tulajdonrésszel.
A vonatkozó kormányrendelet értelmében a támogatott személyek kizárólagos tulajdonjogának fennállására vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a CSOK Plusszal érintett lakásra vonatkozóan
- használati megosztási szerződés
- a tulajdonostársak – a határozat elfogadását támogató egyes tulajdonostársak neve mellett a tulajdoni hányaduk arányát és az aláírásukat is tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt határozata, vagy
- bírósági határozat
alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn.
A hitelintézetek felé benyújtandó dokumentumok listája szerint osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a bankok többsége ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt használati megosztási szerződés és vázrajz benyújtását várja el. A vázrajzon egyértelműen fel kell tüntetni az egyes tulajdonostársak által használt részeket.
A megosztási szerződésben a jogutódlás kérdését is rendezni szükséges. Lakásvásárlás esetén a használati szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a jogutódokra is kiterjed.
Le kell mondani az elővásárlási jogról
Osztatlan közös tulajdonú ingatlannál a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg egy harmadik féllel szemben. Ez azt jelenti, ha az eladó már megállapodott egy harmadik féllel a vételárban, és azt az egyik elővásárlási jogosult is hajlandó lenne megadni, akkora harmadik fél helyett részére kell értékesíteni a tulajdoni hányadot ugyanazon a vételáron. Ezzel összefüggésben a bankok a CSOK Plusz hitelkérelemhez kérik csatolni az érintett fél elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatát. Elfogadható az is, ha ezt a tényt az adásvételi szerződésben rögzítik.
Emellett több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén az igénylők a kölcsönkérelemben, büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak arról, hogy a CSOK Plusszal érintett lakásra vonatkozóan a kizárólagos használati joguk fennáll.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak?
CSOK Plusz igénybevételével finanszírozott lakóingatlannak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
- önállóan is forgalomképes,
- műszakilag a többi ingatlantól elhatárolt,
- külön (önálló) bejárattal és közművekkel (külön mérőóra) rendelkezik
Hasznos alapterületre vonatkozó előírás
A CSOK Plusz rendelet meghatározza a támogatott kölcsön igénybevételével finanszírozni kívánt lakóingatlan elvárt minimum hasznos alapterületét is. A hasznos alapterületbe a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek hasznos alapterületének összege számít bele:
- előszoba, közlekedő,
- nappali,
- hálószoba,
- étkező,
- konyha, étkezőkonyha,
- fürdőszoba,
- WC,
- kamra, tároló,
- gardrób,
- mosókonyha,
- kazánhelyiség és
- egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
Minimum hasznos alapterület
Lakás esetén:
- egy gyermek esetén a 40 m2,
- két gyermek esetén az 50 m2,
- három vagy több gyermek esetén a 60 m2
Egylakásos lakóépület esetén:
- egy gyermek esetén a 70 m2,
- két gyermek esetén az 80 m2,
- három vagy több gyermek esetén a 90 m2
Egylakásos lakóépületnek minősül a tulajdoni formájától függetlenül:
- olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
- olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.
Összegzés
A CSOK Plusz tehát osztatlan közös tulajdonú ingatlan finanszírozására is igénybe vehető a fenti feltételekkel. A hitel célja új és használt lakóingatlan vásárlása, új lakóingatlan építése és meglévő lakóingatlan bővítése egyaránt lehet. Építés esetén elfogadható az osztatlan közös tulajdonban lévő építési telek is.
