Az önkéntes kamatplafon bevezetéséhez szinte az összes magyarországi lakossági bank csatlakozott. A 2023. október 9-től érvényes 8,5%-os THM-plafon 2024. január 1-től 7,3%-ra csökkent. De mit jelent ez tulajdonképpen, milyen hitelekre vonatkozik, és lehet-e ebből bármi hátránya a hitelfelvevőknek, többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk. - 2024 június végével a kamatplafon időszaka lejárt, így még önkéntes alapon sem kell a bankoknak egy meghatározott szint alatt tartani a lakáshitel-kamataikat. Mutatjuk azt is, ezáltal mi várható!
Add meg elérhetőségedet, és 1-2 munkanapon belül:
- Teljesen díjmentesen konzultálhatsz bankfüggetlen szakértőnkkel
- Megismerheted az egyedi kedvezményeket, amiket a bankfiókban nem ajánlanak
- Időt és akár milliókat spórolhatsz a banki ajánlatok személyre szabott előszűrésének köszönhetően
Mit jelent pontosan a kamatplafon?
A kamatplafon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által megfogalmazott kérés a bankok felé, miszerint a csatlakozó hitelintézetek önkéntesen vállalják, hogy minisztérium által meghatározott maximális THM (teljes hiteldíj mutató) szinteken belül tartják a lakossági lakáshiteleknek és a vállalati forgóeszközhiteleknek a kamat-, illetve THM-szintjét. Október 9-től a lakossági lakáscélú hitelek meghatározott THM-szintje 8,5%, a vállalati forgóeszközhiteleké 12% volt..
A bejelentéskor a szóban forgó hitelek átlagkamata és hitelköltség mutatjója ezeknél a szinteknél magasabban volt, így általánosságban a kamatplafon kamatcsökkentéssel járt, amely a hitelfelvevők legnagyobb részének kedvező intézkedést jelent.
2024. január 1-től tovább csökkent az önkéntes kamatplafon (azaz a THM maximális értéke):
- az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra,
- az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra.
Miért nem THM-plafonnak nevezik, ha a THM lett maximalizálva?
Az intézkedés bejelentésekor Nagy Márton miniszter a kamatplafon kifejezést használta, ugyanakkor mégis a THM került maximalizálásra. A THM nem egyenlő a kamattal, ugyanis a THM a kamaton felül még a hitel többi költségét is tartalmazza. Ez tehát azt jelenti, hogy megadott THM-maximumok alá elsősorban a kamat csökkentésével lehet eljutni, de emellett a további díjakra, például a hitelfelvétel kezdeti költségeire adott kedvezményekkel is mérsékelhető a teljes hiteldíj mutató. Ugyanakkor a THM maximuma a hitelkamat esetében is feltételez egy felső határt, ezért a kamatplafon megnevezés is helytálló.
Mindezeken túl a THM-plafon megnevezés más értelemben is használatos. Létezik ugyanis egy jogszabályi előírás a hitelek THM-jének felső határára vonatkozóan. Eszerint
- jelzáloghitel, személyi kölcsön, lízing esetében a maximális THM a jegybanki alapkamat + 24 százalékpont lehet
- hitelkártya, folyószámlahitel, áruhitel esetén a THM maximuma a jegybanki alapkamat + 39 százalékpont lehet
Ez a rendelkezés arra szolgál, hogy a hitelfelvevőket a túlontúl magas, irreális, uzsora típusú kamatoktól megvédje.
Míg a kamatplafonhoz önkéntesen csatlakoztak a bankok, a THM-plafon törvényi rendelkezés, melyet a hitelnyújtóknak kötelezően be kell tartaniuk.
Minden bank számára kötelező a kamatplafon?
Nem, a kamatplafonhoz való csatlakozás önkéntes. Ugyanakkor a legtöbb bank vállalta a bevezetést, és sorra jelennek meg új hirdetményeikben az ennek megfelelő kondíciókkal.
Ismereteink szerint az alábbi bankok csatlakoztak a kamatplafon bevezetéséhez:
- CIB Bank
- Erste Bank
- Gránit Bank
- K&H Bank
- MagNet Bank
- MBH Bank
- MBH Duna Bank
- OTP Bank
- Raiffeisen Bank
- UniCredit Bank
Mikortól és meddig kell alkalmazni a kamatplafont?
A kamatplafon 2023. október 9-től került bevezetésre.
A kamatplafon időszaka 2024. június 30-án lejárt, az nem került meghosszabbításra. Így a kamatplafont a bankoknak ezután még önkéntes alapon sem "kell" betartaniuk. Július elején már voltak bankok, amelyek kamatemelést hajtottak végre.
Mekkora volt a kamatplafon?
A kamatplafon bevezetésével a lakossági lakáshitelek és a vállalati forgóeszközhitelek THM-je lett maximalizálva:
- a lakossági lakásvásárlási és lakásfelújítási célú hitelek esetében 8,5%-ban,
- a vállalati forgóeszközhitelek esetén pedig 12%-ban.
2024. január 1-től csökkent az önkéntes kamatplafon (azaz a THM maximális értéke):
- az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3 százalékra,
- az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9 százalékra.
Ez azt jelenti, hogy a csatlakozó bankoknak olyan hitelkonstrukciókat kellett létrehozni, amelyeknél a THM nem haladja meg a fenti szinteket.
Milyen hitelekre vonatkozott a kamatplafon?
A kamatplafon a lakossági lakáscélú hitelek esetében a lakásvásárlásra és lakásfelújításra nyújtott jelzáloghitelekre vonatkozott.
Így sem a szabadfelhasználású jelzáloghitelekre, sem a személyi kölcsönökre nem alkalmazták a bankok a kamatplafont.
Vállalati hitelek esetén a forgóeszközhitelekre vonatkozott a kamatplafon.
Hitelkiváltásra vonatkozott a kamatplafon?
A hitelkiváltásra nyújtott hitelekre nem vonatkozott a kamatplafon.
Mekkora a kamatplafonos lakáshitelek kamata?
A kamatplafont alkalmazva a bankok olyan szintre csökkentették a hiteleik kamatát, hogy a THM-számítás szerint ne haladják meg az előírt THM-maximumot. Ez a banki hirdetmények szerint 7-8% közötti kamatokat jelentett a lakáscélú jelzáloghiteleknél, 2024. január 1-től pedig a 7% alatti kamatok voltak jellemzőek.
Mindenképpen jobban járhattam egy kamatplafonos lakáshitellel?
A hivatalos jegybanki adatok szerint a lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója 2023 augusztusában még 10,12% volt, így ehhez képest a 8,5%-os THM maximalizálás valóban csökkenést jelentett a lakáscélú hitelek kamataiban.
Korábbi cikkünkben összehasonlítottuk néhány banknál a 2023 szeptember végi és a kamatplafon bevezetése utáni lakáshitel kamatokat, amely szerint akár 10 ezer forinttal is kedvezőbb havi törlesztőrészlettel és 2 millióval alacsonyabb teljes visszafizetendő összeggel lehetett lakáshitelt felvenni 2023. október 9. után a szeptemberi kondíciókhoz képest.
A hiteligénylők igen nagy hányadának tehát a kamatplafon ténylegesen kedvezőbb kamatú lakáshiteleket hozott.
Ráadásul az intézkedés tovább ösztönözte a banki versenyt, így tovább csökkentek a lakáshitel-kamatok, illetve kedvezőbbé válhattak akár a hitelfelvétel kezdeti költségei is.
Kiket érinthetett hátrányosan a kamatplafon?
Talán a prémium ügyfelek járhattak kevésbé jól, akik az alacsonyabb standard kamatok miatt már nem kaphattak olyan mértékű egyedi kamatkedvezményt, mint amennyit korábban biztosítani tudott volna a bank.
A kamatplafonnak ugyanakkor számítani lehetett egy olyan hozadékára is, hogy a hitelintézetek változtatnak a hitelnyújtás feltételein, és akár szigorúbb elvárásokat is támaszthatnak a hitelfelvevőkkel szemben, például minimum jövedelmet, elfogadható jövedelem típusokat, ingatlanfedezetet tekintve.
Meglévő, korábban felvett lakáshitelemre vonatkozik a kamatplafon?
A kamatplafon csak a 2023. október 9. után felvett lakáshitelekre vonatkozik, a az addig már meglévő hiteleket nem érinti. A 2024. január 1-jei kamatplafon csökkentés is csak az onnantól 2024. június 30-ig megkötött szerződések esetében érvényes.
A kamatplafon összefügg a kamatstoppal?
Nem, a kamatstop a már meglévő, változó kamatozású hitelekre vonatkozó, kötelező érvényű szabályozás, amely szerint a változó kamatozás kamatperiódusának fordulóján a bankok által alkalmazott kamatláb, és az ez alapján számított díjak nem lehetnek magasabbak a 2021. október 27-én érvényes referencia-kamatlábnál.
Ezzel szemben a kamatplafont önkéntesen vállalják a bankok, és csak az új hitelekre alkalmazzák.
Annyi összefüggés mégis van a két intézkedés között, hogy a kormány a kamatplafonhoz való csatlakozás fejében vállalta a kamatstopra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.
Az otthonteremtési kamattámogatott hitelre és a Babaváró hitelre is alkamazták a kamatplafont?
Az otthonteremtési kamattámogatott hitel (CSOK-hitel, CSOK Plusz hitel) egy kedvezményes kamatozású hitel, melyet az adós fix (CSOK Plusz esetében max.) 3 százalékos kamattal fizet a futamidő végéig. A kamatplafon a támogatott lakáshitelekre nem vonatkozik.
A Babaváró hitelt sem érinti a kamatplafon, mivel egyrészt az nem lakáscélú jelzáloghitel, másrészt pedig az állami kamattámogatásnak köszönhetően a futamidő első 5 évében és gyermekvállalással a futamidő végéig kamatmentes.
A többgyermekes családok jelzáloghitel-elengedési támogatása alkalmazható a kamatplafonos lakáshitelünkre?
A kamatplafonos lakáshitel is lakáscélú jelzáloghitel, így vonatkozik rá a jelzáloghitel-elengedés, ha a támogatás többi feltételének megfeleltek.
Később ki tudom váltani kedvezőbb hitelre a kamatplafonos lakáshitelemet?
Információink szerint semmi sem zárja ki, hogy a kamatplafon alkalmazásának időszakában felvett lakáshiteledet később, ha csökkennek a hitelkamatok, kiváltsd egy másik, számodra kedvezőbb hitellel.
Mi várható a kamatplafon megszűnése után?
Július első felében néhány nagybank máris emelt egyes lakáshitel-kamatain, de nem minden ügyfélszegmensben, sávban, kategóriában. Kérdés, hogy a többi pénzintézet is a nyomukba lép-e, vagy a kamatplafonos szinten tartja a kamatokat. Elemzők szerint ugyanakkor a mostani szintekről jelenleg nincs nagy tér a kamatcsökkentésre, így a kamatok vagy stagnálnak kamatplafonos szint közelében (7,3% THM), vagy enyhébb - erősebb emelkedésnek indulnak. Így a hitelfelvevők számára elérhető kamatok jóval szélesebb skálán mozoghatnak, mint eddig. Emiatt még az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a lakáshitelek összehasonlítása, és a személyre szabott bankválasztás, akár díjmentes hitelszakértői segítséggel.
