A szerző az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője, több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi szakember. A cikk a szerző személyes szakmai véleményét tükrözi.
25 évvel ezelőtt, 1999. január 1-jén váltotta le a legfontosabb európai fizetőeszközöket az euró, többek között a német márkát, a francia frankot vagy az osztrák schillinget. Először megnézzük, milyen hullámhegyek és -völgyek jellemezték a közös deviza első negyed évszázadát, és ennek kapcsán áttekintjük az eurós befektetési lehetőségeket.
Az első ötletek már a ’60-as években megszülettek egy esetleges közös fizetőeszközről az Európai Gazdasági Térség (EGT) vezetői között, de az események a ’80-as években gyorsultak fel. A tényleges megvalósításhoz az első fontos lépcső az EMR, vagyis Európai Monetáris Rendszer elindítása volt, amelyben a tagállamok már csak egy szűk sávban engedték mozogni a devizákat egymáshoz képest, vagyis ekkor történt meg először, hogy a monetáris politikát összehangolták az európai országok.
Euró bevezetése: mik a lépései?
A következő és talán legfontosabb esemény az euróhoz vezető úton a Maastrichtban aláírt megállapodás volt, amely rögzítette azt a három szakaszt, ami a közös fizetőeszköz végleges bevezetéséig elvezetett.
Az első szakaszban megindult a korlátok nélküli tőkemozgás és a központi bankok elnökeinek egyeztetése. A második (kb. 5 éves) időszakban megalakult az Európai Központi Bank és a monetáris politikák folyamatos összehangolása, aminek eredményeként megszületett az ERM rendszer, vagyis egy olyan új árfolyam-mechanizmus, ami jelentősen csökkentette az árfolyam-ingadozást, és felkészítette a tagországokat az euró bevezetésére.
Érdekesség, hogy ez egy mai napig működő folyamat, vagyis aki az euró bevezetése mellett dönt, az előtte néhány évig az ERM rendszer tagjaként készítheti elő a közös pénzre váltást (csak most ERM-2 néven). Illetve van egy olyan tagja is (Dánia), aki kezdetek óta ebben az előkészületi fázisban van, de egyelőre nincs kitűzött dátuma az euró bevezetésére.
1999. január 1-jén csak számlapénzekre és elektronikus fizetésekre vonatkozóan 11 ország vezette be az eurót, majd 2001. január 1-jén – ekkor már Görögország csatlakozásával – a készpénzforgalomba is bekerült. Azóta további 8 ország belépésével jelenleg 20 főt számlál az Európai Monetáris Unió, és két további tag rendelkezik kijelölt bevezetési dátummal: Bulgária (2025) és Románia (2026).
Magyarországon egyelőre nincs terítéken a csatlakozás, miután az önálló monetáris politika elvesztése megnehezítené vagy egyenesen ellehetetlenítené azt a magas nyomású gazdasági irányvonalat, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetői egyre hangosabban kommunikálnak a következő évek gazdasági tervezésénél.
Az euróövezet válságai
Az euró szempontjából a bevezetés óta eltelt időszak nem volt viharoktól mentes. Több olyan időszak is említhető, amikor nemcsak pillanatnyi válságot élt át, de a monetáris unió jövője is megkérdőjeleződött. Az egyik legmélyebb pont a 2008-as pénzügyi válságot követően alakult ki, amikor számos tagország olyan mély válságba került, hogy az államcsőd lehetősége is számos alkalommal felmerült.
Rendkívül nehéz volt olyan közös monetáris döntéseket hozni, amik egyaránt szolgálták a csődközelbe került déli államok és az ehhez képest egészségesen teljesítő német és francia gazdaság érdekeit.
Végül azonban sikerült túljutni a válságos éveken, és az euró stabilitása akkor is csak átmenetileg ingott meg, amikor a Brexitet követően rendszeresen jelentek meg pletykák arról, hogy melyik lesz az a tagállam, amelyik az eurózónát is elhagyja majd. Végül nem lett ilyen, és mostanra az erre vonatkozó várakozások is elcsendesedtek.
Lassan felnő egy olyan generáció, amelynek az euró a természetes európai fizetőeszköz, és már nem is emlékszik márkára, frankra vagy lírára. Ez nyilván nagy segítség a stabilitás szempontjából, de emellett úgy gondolom, hogy az elmúlt évek eseményei azt is alátámasztják, hogy a 25 esztendő arra is lehetőséget adott, hogy a közös gondolkodásban és a célok összehangolásában is nagyot lépjünk előre, ami a hosszú távú jövő záloga is lehet.
Eurós befektetések: mik a lehetőségek Magyarországról?
Habár, amint említettem, Magyarország nem került közelebb az euró bevezetéséhez, itthon is egyre több befektető gondolkodik eurós eszközökben, részben azért, mert ebben is keresik a diverzifikálás lehetőségét, részben azért, mert az elmúlt 15 év alapján a forint gyengülése inkább volt állandósuló tendencia, mint kivétel.
Forrás: money.hu euró árfolyam kalkulátor
Az alacsony kockázatú eszközök között itt is az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) által kibocsátott állampapírokkal kell kezdeni a bemutatást, hiszen euró alapon is létezik olyan értékpapír, ami Magyarországon a magyar lakosság számára is könnyen elérhető. Habár a korábban rendkívül sikeres PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír) forgalmazása már megszűnt, a helyette elérhető EMÁP is kedvező lehetőséget biztosít. A két értékpapírt egy korábbi cikkünkben már összehasonlítottuk:
Az EMÁP-nál a kamatozás az irányadó európai bankközi kamatlábhoz (EURIBOR) van kötve, és az átárazódás és kamatfizetés is negyedévente történik. Az említett EURIBOR bankközi kamatláb jelenleg 4 százalék közvetlen közelében van, és miután a legutóbbi EKB kamatdöntő ülést követő kommunikáció azt erősítette, hogy nem kapkodják majd el a kamatcsökkentést, ez akár az idei év első félévében fenn is maradhat.
A hároméves EMÁP ugyanakkor a változó kamatozása miatt várhatóan csökkenő hozamszintet produkál majd.
Maradva az alacsony kockázatnál, a magyar állammal szembeni eladósodásnál talán még egy fokkal kisebb kockázatot jelent a német állam felé nyújtott kölcsön, amire szintén van lehetőség az ottani diszkont kincstárjegynek számító BUBILL sorozatokba történő befektetéssel. Ezek egyértelmű előnye a rövid lejárat és a likviditás, és ezzel együtt alig fél százalékkal marad el a hozama az imént bemutatott magyar EMÁP-tól.
A német BUBILL-nak ugyanis 3,5% közelében mozog most a hozama.
Eurós befektetési alapok
Valamivel magasabb kockázatú eszközök területére lépve elsődlegesen a befektetési alapokról érdemes beszélni, ugyanis ezekből is nagyon széles választék érhető el euró (EUR) alapon, akár a hazai szolgáltatók kínálatában is. Hasonlóan más befektetési alap típusokhoz, itt is elmondható, hogy a hozamok és a kockázat is alapvetően attól függ, hogy a befektetési alap milyen befektetési politikát alkalmaz, vagyis milyen arányban milyen eszközöket tehet a portfóliójába. Ezek ugyanúgy az eurós alapoknál is megtalálhatóak, vagyis itt is választhatsz kötvény-, részvény- vagy vegyes alapok közül. Nagyon fontos, hogy az alapok közötti választás alapos előzetes tájékozódást és több szempontú mérlegelést igényel.
Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy egy befektetési alap euró értéken kerül nyilvántartásra és euróért vásárolható meg, vagyis értelemszerűen a hozam is euróban keletkezik, nem biztos, hogy valamennyi eszköz, amibe befektet, euró alapon számolódik el. Itt megjelenik ugyan egy devizakockázat, de ezt nem fogod érzékelni, mert az alap kimutatásaiban ezt nem tüntetik fel. Pusztán annyi történik, hogy ha az eurós alap egy dolláros részvényt vásárol (mondjuk Tesla- vagy Apple-részvényt), és az eszköz árfolyama ugyan emelkedik, de a dollár jelentősen gyengül az euróhoz képest, akkor a befektetési alapban kimutatott hozam a deviza átváltási vesztesége miatt korrigálódik, és nem lesz a részvények jó teljesítménye száz százalékosan érzékelhető. Ugyanakkor ennek hatása a teljes portólióra, így az egyes befektetési jegyekre is olyan kis mértékű, hogy azt nehezen lehet számszerűsíteni.
Európai cégek részvényei
Továbblépve a befektetési kockázatok létráján, eurós befektetések esetén könnyen választhatod európai cégek részvényeit, melyeket a legtöbb hazai befektetési szolgáltatón keresztül is meg tudsz vásárolni. Nem kell tehát a Deutsche Börse vagy a milánói tőzsde közvetlen ügynökeit megtalálni ahhoz, hogy eurós részvényeket vásárolj akár hosszabb, akár rövidebb távú befektetés céljából.
Itt azonban fontos figyelembe venni, hogy ezek már magas kockázatú eszközök, hiszen a befektető akár a teljes tőkéjét is elveszítheti, ha olyan céget választ, amely csődbe jutna a közeljövőben, de azért itt a legnagyobb európai cégek részvényeiről is beszélhetünk, mint az Adidas, az UniCredit vagy akár az SAP, amelyeknél erre igencsak kicsi esély mutatkozik.
Ettől függetlenül a részvények árai jelentős elmozdulásukat produkálhatnak, ami nagyobb kockázatot, de ezáltal természetesen magasabb hozam lehetőségét is biztosítja. Az imént említett részvények például ott voltak a 2023-as év legjobban teljesítő eszközei között, miután kivétel nélkül 40% feletti árfolyam-növekedést produkáltak: Adidas: 52%; UniCredit 83%; SAP 42%.
Összességében tehát elmondható, hogy az euró 25 év után is él és virul, és hogy továbbra is érdemes a devizák diverzifikálását szem előtt tartva megfontolni az eurós befektetéseket is, amit az előbbi felsorolás alapján rendkívül sok eszközből és szinte minden kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelve, széles skálán tudsz megtenni.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
A jelen honlapon található információk és kiadványok a szerző(k) személyes szakmai véleményét tükrözik. A szerző(k) a kiadványt munkakörükön kívüli személyes szakmai tevékenység keretében készítette/ék és nem értelmezhető az Equilor Zrt., vagy a honlap üzemeltetőjének vagy egyéb szervezet hivatalos álláspontjaként, ezért ezek a kiadványért, az abban foglalt információkért való felelősséget kizárják.
A kiadvány, a honlapon megjelenő információk nem értelmezhetők a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek. 8. pontja szerinti befektetési elemzésként és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadásként. A kiadvány és a benne foglalt információk marketingközleménynek minősülnek és nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készültek, egyúttal nem vonatkozik rájuk a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
Jelen kiadvány, abban foglalt információk sem önmagában, sem részben nem képeznek ajánlatot, vagy felhívást semmilyen pénzügyi eszköz jegyzésére, vagy megvásárlására, tartására, értékesítésére és sem maga a kiadvány, sem annak bármely tartalma nem tekinthető semmilyen szerződéskötésre, vagy kötelezettségvállalásra történő ösztönzésként, így az ebben szereplő információk csak saját felelősségre használhatók fel. A szerző(k) nem vállal(nak) felelősséget arra, hogy a dokumentumban megfogalmazott előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és azok a valóságban is beigazolódnak.
A dokumentumban foglalt számszerű adatok kizárólag tájékoztató jelleggel bírnak, csak a szerző(k) adott időpontban kialakított véleményét tükrözik és későbbi módosítás tárgyát képezhetik.
A szerző(k), a honlap üzemeltetője nem vállal felelősséget a kiadvány, az abban foglalt információk aktualizálására.
A kiadványban deklarált tájékoztatások kapcsán nem kerültek figyelembevételre az egyes, dokumentumhoz hozzáférő befektetők pénzügyi ismeretei, egyedi befektetési céljai, kockázatvállaló képessége.
Bármely befektetési döntés meghozatala szükséges és javasolt az adott befektetés alkalmasságának és megfelelőségének adott befektető szempontjából történő egyedi személyreszabott vizsgálata, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések meghozatala előtt tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
A dokumentum, vagy annak tartalmának ilyen felhasználásából, illetve azzal összefüggésben bármely más módon keletkező esetleges veszteségekért a szerző(k), Equilor Zrt., a honlap üzemeltetője felelősséget nem vállal.
