Az elmúlt hónapokban több új sorozat is megjelent az állampapírpiacon, miközben a növekvő infláció miatt a magyar kisbefektetők milliárdokat fektettek ilyen értékpapírokba. De valóban megéri állampapírba befektetni? Az alábbiakban megnézzük, hogy az egyes állampapírok esetében mekkora kamatokra számíthatsz.
A Magyar Nemzeti Bank idei adatai szerint történelmi csúcsra, 21.116 milliárd forintra nőtt a kisbefektetők értékpapír-állománya. Ennek több mint felét az állampapír-jegyzések tették ki. A bankbetéti megtakarítások volumene ugyanakkor még mindig magasabb, bár az olló már csukódik: idén már csak 20 milliárd forint a különbség.
A befektetőket több tényező is ösztönzi arra, hogy készpénzes megtakarításaikat állampapírra váltsák. Idán május végén több megtakarítási formára is új adót vezetett be az állam: a meglévő kamatadó mellett mostanra új, 13 százalékos szociális hozzájárulás terheli a bankbetétek és több megtakarítási termék kamatjait is, beleértve kötvényeket, életbiztosításokat és befektetési alapokat,
továbbra is szocho-mentes azonban az állampapírok hozama.
Szintén hozzájárult az állampapírok népszerűségéhez a rendkívül magas infláció: a forint-megtakarítások tényleges értéke csökken, és az értékcsökkenés egyik legkevésbé kockázatos ellenszere az állampapír-vásárlás (különösen az inflációt követő kötvényeké).
A közelmúltban több új sorozat is megjelent az állampapír-piacon, köztük új euróalapú és 10 éves inflációkövető kötvény, miközben több meglévő sorozat kamata csökkent. Hogy milyen értékpapírt érdemes választani, függ attól, milyen magas inflációra számítasz hosszú távon, és hogy milyen árfolyamkockázatot vagy hajlandó vállalni.
Állampapír euróban vagy forintban?
Még márciusban futottak ki a 2020-ban kibocsátott Prémium Euró Magyar Állampapírok (PEMÁP), amelyekből nem indított új sorozatot az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A helyére egy új euróalapú lakossági állampapír jött Euró Magyar Állampapír (EMÁP) néven.
Az új euróalapú értékpapír (az egyetlen ilyen magyar állami befektetési termék) futamideje közel felére csökkent, 6 évről 3,5 évre. További különbség, hogy míg a Prémium Euró Magyar Állampapír az eurózóna előző éves átlagos inflációjához igazodott, az EMÁP az európai irányadó bankközi kamatlábat (EURIBOR) követi.
Az EURIBOR-érték ingadozása az elmúlt években minimális volt, a money.hu májusi számítása szerint 2023-ban az inflációhoz kötött PEMÁP több mint kétszer akkora hozamot hozott volna a befektetőknek, mint az új termék. Ehhez persze még hozzájön a lehetséges árfolyamnyereség: ha sikerül olyan időszakban jegyezni az euró-állampapírt, amikor az euró-forint árfolyam alacsony, míg a lejártakor a magyar fizetőeszköz gyengébb az euróhoz képest, akkor ezzel plusz nyereséget könyvelhetsz el – és persze veszteséget jelent, ha a deviza-árfolyamok az ellenkező irányba mozdulnak.
Tisztán a kamatot tekintve az eurós állampapírok kevésbé előnyös befektetésnek bizonyultak, mint a forintalapúak. Ez látható például a forintos Prémium Magyar Állampapír legújabb, 2030/I sorozat kamatainak kiszámításánál: a 7 év futamidejű, 2030. február 20-án lejáró állampapír 2024 februárjában például 17,36 százalékos kamatot fizet, követve az előző éves átlagos inflációt (2022-ben 16 százalék, amihez 1,5 százalék prémium adódik). A megszűnt PEMÁP ezzel szemben az eurózóna jóval kisebb inflációját követve 8,63 százalékos kamatot fizetett.
Régi vs. új inflációkövető állampapír
Az árfolyamnyereség persze esetleg kárpótolhatta a vásárlókat, de ez messze nem garantált, tekintve a forint-euró árfolyam szélsőséges ingadozását. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) ezzel szemben egy közel teljesen kockázatmentesnek tekinthető befektetés, ahol legrosszabb esetben is számíthatsz minimális infláció feletti hozamra.
Júliusban egy újabb inflációkövető prémium állampapír is a piacra került. A 10 éves Prémium Magyar Állampapír az eddigi leghosszabb futamidejű inflációkövető termék (korábban legfeljebb 8 évre lehetett jegyezni). A nagy futamidő mellett az új PMÁP kamatprémiuma az eddigi legkisebb, csupán 0,25 százalék az infláció felett. Az idei inflációs adatokkal és előrejelzésekkel számolva ez jövőre így is igen magas, akár 18 százalék feletti kamatot is eredményezhet.
A legfrissebb, augusztusi inflációs adat még mindig 16 százalék feletti volt, ugyanakkor február óta a pénzromlás már csökkenő tendenciát mutat. Amennyiben hosszabb távon visszaáll Magyarországon a 2010-es évek trendje, akkor az inflációkövető állampapírok tízéves időtávban 3-5 százalék közötti kamatot fizethetnek, ami elmarad a 2010-es években látott hozamoktól.
Alulmarad a régi PMÁP-pal szemben a Bónusz Magyar Állampapír új sorozata is. A BMÁP nem az inflációt követi, hanem a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ) átlaghozamát – ennek ellenére a közelmúltban a BMÁP a Prémium Állampapírét megközelítő hozamot ért el, áprilisban a 17 százalékot is meghaladta.
Az év második felére azonban a DKJ-hozamok gyorsan esni kezdtek, emiatt augusztusra már 11,92 százalékot fizetett csak a BMÁP. Az idei év végére várható igen magas inflációt tehát valószínűleg nem kompenzálják majd az idén jegyzett bónusz papírok. Bár a BMÁP-ot a prémium állampapírral szemben rövidebb távú befektetésnek tervezték, nem kizárt, hogy a következő 3 éves periódus (ennyi a BMÁP futamideje) alatt az inflációkövető, hosszabb futamidejű állampapírok kamatoznak majd jobban.
Csökkent az egyéves állampapír hozama
Továbbra is elérhető a rövid távú befektetést szolgáló Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), illetve egy- és kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegyek (KJT). Ezek a papírok sajnos nem követik az inflációt, és a garantált hozamuk várhatóan nem fedezik az infláció miatti értékvesztést.
Idén mindhárom értékpapír kamata csökkent: az idén jegyzett 1MÁP a korábbi 9 százalék helyett 8 százalékot kamatozik. Az egyéves KJT hozama szintén 9-ről 8 százalékra, a kétéves változaté pedig 9,5-ről 8,5-re csökkent.
A legfrissebb, augusztusi inflációs adat 16,4 százalék volt, duplája az egyéves állampapír hozamának. Bár év végéig várhatóan csökkenni fog a pénzromlás, így is kérdéses, hogy tényleges nyereséget realizálnak-e azok, akik most jegyeznek egyéves állampapírt vagy kincstárjegyet – amennyiben azonban egy év múlva biztosan hozzá kell nyúlni a pénzünkhöz, veszteség nélkül megtehetik.
Szintén a rövid távú (3, 6 és 12 hónapos futamidejű) befektetés eszköze a Diszkont Kincstárjegy (DKJ). Ez az állampapír tulajdonképpen nem kamatozik, ehelyett az állam névérték alatt, diszkont áron bocsátja ki, majd a lejártakor valós árfolyamon veszi vissza. A közelmúltban az egyéves DKJ hozama 13 százalék körül mozgott, azaz magasabb volt, mint az egyéves kamatozó állampapíré. Idén március óta azonban a DKJ referenciahozam gyors ütemben kezdett csökkenni, így nem garantált, hogy a most jegyzett kincstárjeggyel 1 éves távon jobban jársz, mint például PMÁP-pal.
Babakötvény: még mindig a legjobb állampapír, ha van gyereked
A Babakötvény inflációkövető, és az éves infláción felül még 3 százalék kamatprémiumot fizet, ami idén 17,5 százalékos kamatot jelent. Jövőre ez akár 20 százalék felett is lehet. Ezzel továbbra is a Babakötvény a legmagasabb kamatú állampapír Magyarországon, ám csak kiskorú gyermekednek vásárolhatod meg Start-számla megnyitása után.
Azok számára, akiknek nincs kiskorú gyereke, jelenleg a Prémium Magyar Állampapír nyújtja a legmagasabb éves kamatot.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
