Az ingatlanvásárlás költségei 2024-ben: ezekkel a költségekkel számolhatunk a vételáron felül

money.hu
money.hu
Olvasási idő: 10 perc

Ingatlanvásárláskor könnyű megfeledkezni arról, hogy nemcsak a lakás vételárát kell kifizetni: további költségek is felmerülnek, mire a vevő tulajdonába kerül a megvásárolt ingatlan. Ha a vevő ezeket előre nem kalkulálja bele a költségvetésébe, akkor kellemetlen meglepetés érheti, hiszen az ingatlanvásárlás költségei akár a milliós nagyságrendet is elérhetik. Ahhoz, hogy mégse érjen akkora meglepetés, a money.hu szakértői összegyűjtötték, milyen költségekkel kell mindenképp kalkulálnod.

Egy ingatlanvásárlási folyamatban a legnagyobb költség a vételár. Az ingatlanvásárlás költségei itt azonban nem állnak meg. Számos egyéb tétellel is számolni kell az ingatlan ára mellett, amelyek között akad nagyobb kiadás is. Ezért is fontos tisztázni, ha valaki ingatlant szeretne vásárolni, akkor mindent figyelembe véve milyen költségekkel számolhat. Csak így garantálható, hogy a vevő a pénzügyi lehetőségein belül marad.

Az alábbi költségek merülhetnek fel ingatlanvásárlás során:

  • vagyonszerzési illeték,
  • ügyvédi költség,
  • földhivatali díjak,
  • lakáshitel költségei,
  • közjegyzői költségek lakáshitel esetén,
  • költöztetéssel járó költségek,
  • felújítás költségei,
  • ingatlanközvetítő jutaléka.

Ezek az ingatlanvásárlás járulékos költségei, amelyek között van olyan, ami minden esetben felmerül és van olyan, ami csak bizonyos esetekben fizetendő.

Ingatlanvásárlás költségei kis faház, érmék, számológép

Vagyonszerzési illeték

Ingatlanvásárlásánál a vevő vagyont szerez, ezért vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az államnak. A vagyonszerzési illeték 2024-ben 4 százalék, ami azt jelenti, hogy a vételár 4 százalékát kell vagyonszerzési illeték formájában megfizetni. 

Példa: Egy 50 millió forintos ingatlan esetén a 4 százalékos vagyonszerzési illeték 2 millió forintot jelent.

Egymilliárd forintos értékhatárig a vagyonszerzési illeték mértéke egységesen 4 százalék. Ha az ingatlan vételára egymilliárd forint felett van, akkor az illeték mértéke 4 százalék helyett 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint.

A vagyonszerzési illetéket a legtöbbször ki kell fizetni, de vannak olyan esetek, amikor az ingatlanvásárlás illetékmentes. Ilyen például, ha családon belül, egyenes ági leszármazottak vagy házastársak között történik az ingatlan adásvétel.

Falusi csokkal vagy CSOK Plusz hitel igénybevételével történő ingatlanvásárlás esetén sem kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket, falusi CSOK esetén a vételár összegétől föggetlenül. CSOK Plusznál sincs felső határa az illetékmentességnek, ám annyiban mégis van felső határ, hogy a CSOK Plusz hitel első lakásvásárásra maximum 80 milliós, nagyobb lakásba költözéshez pedig legfeljebb 150 milliós lakóingatlanokra vehető fel.

Lehetőség van a vagyonszerzési illeték mértékének csökkentésére is. Erre számos példát sorolható, a legismertebb közülük a cserepótló vétel. A cserepótló vétel lényege, hogy ha az ingatlanvásárlást megelőző három éven belül, vagy a vásárlást követő egy éven belül ingatlaneladás is történik, a vagyonszerzési illetéket nem a vételár, hanem a vételár és az eladási ár különbözete után kell megfizetni.

Példa: A vevő 50 millió forintért vásárol egy ingatlant, egy éven belül pedig elad egy másik ingatlant 30 millió forintért. A vagyonszerzési illetéket a kettő különbözete, azaz 20 millió forint után kell fizetni. A 20 millió forint után a 4 százalékos vagyonszerzési illeték mértéke 800 ezer forint. Ha nem adott volna el egy másik ingatlant, akkor az 50 millió forint után kellene vagyonszerzési illetéket fizetni, ami 2 millió forint.

Célszerű ingatlan illeték kalkulátorunk segítségével tájékozódni, hogy mekkora illetékfizetési kötelezettséggel kell számolnod ingatlanvásárlásnál.

Ingatlanadásvételi-szerződés ügyvédi díja

Az ügyvédi költség szintén egy olyan költség, amelyről hajlamos a vevő megfeledkezni. Az érvényben lévő hazai szabályozás értelmében az ingatlanvásárlás során az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha azt vagy egy ügyvéd vagy egy közjegyző ellenjegyzi. Az ügyvédi díj kapcsán nincs törvényileg szabályozva sem annak mértéke, sem az, hogy a vevő vagy az eladó fizeti. A hazai gyakorlat szerint azonban az ügyvédi díj jellemzően a vevőt terheli.

Az ügyvédi díj mértéke változó, de általában a vételár 0,5 százaléka, de (főleg alacsonyabb értékű ingatlanok esetén) ennél magasabb díj, akár 3 százalék is elképzelhető.

Példa: Egy 50 millió forintos ingatlan vásárlásakor, az ügyvédi díj mértéke 0,5 százalékkal számolva 250 ezer forint.

Földhivatali illeték

A földhivatali illeték az ingatlan nyilvántartásának eljárási díja. Ez az eddigiekhez képest egy jóval kisebb mértékű költség. Mivel a földhivatali ügyeket általában az ügyvéd intézi, ezért a földhivatali illeték összegét is az ügyvédnek kell fizetni (az ügyvédi díjon felül) és majd az ügyvéd lesz az, aki a vevő nevében kifizeti a földhivatali illetéket. Ha az ingatlan adásvételt nem ügyvéd, hanem közjegyző ellenjegyzi, akkor értelemszerűen a közjegyzőnek fizeti be a földhivatali illeték összegét, amit a vevő ad át neki.

A földhivatali illeték 2024. július 29-től ingatlanonként, normál eljárásrendben 20.000 forint.

Lakáshitel költségei

Az ingatlanvásárlás finanszírozása történhet saját forrásból vagy lakáshitelből, valamint a kettő valamilyen arányban ötvözhető is. Amint a finanszírozás részben lakáshitelből történik, máris felmerül a lakáshitel költsége.

A lakáshitel törlesztése során a legnagyobb költség a kamat visszafizetése, de emellett azért egyéb tételek is felmerülhetnek. Ezek pénzintézetenként változhatnak, de általában ezekkel kell kalkulálni:

  • értékbecslési díj,
  • folyósítási díj,
  • fedezetminősítési díj,
  • műszaki szemle díj,
  • rendelkezésre tartási díj,
  • igazolási díj,
  • szerződésmódosítási díj,
  • adminisztrációs díj,
  • monitoring díj,
  • előtörlesztési díj.

Ezekről a díjakról általában a THM, azaz a teljes hiteldíjmutató tájékoztat.

Az összehasonlítás kulcsfontosságú

Hitelfelvétel előtt célszerű felmérni a terepet, vagyis megvizsgálni, hogy milyen lehetőségeink vannak, melyik banknál kapunk hitelt, és milyen feltételekkel.

A bankok hitelajánlatai jelentős eltérést mutathatnak, összehasonlítás nélkül súlyos milliókról dönthetünk nem épp a pénztárcánk javára.

Ezen felül érdemes azt is figyelembe venni, hogy családként milyen állami támogatásokra lehetünk jogosultak és ebben szakértő segítségét is kikérni, aki amellett, hogy segít megtalálni a számunkra legjobb támogatott konstrukciót, leveszi a vállunkról az utánajárás és adminisztráció terheit is.

Közjegyzői díj lakáshitel esetén

Ha az ingatlanvásárláshoz lakáshitelre van szükség, biztosan fizetni kell közjegyzői díjat is, ugyanis a jelenleg érvényben lévő magyarországi szabályozás szerint a lakáshitel szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.

Felújítás költsége

Még, ha egy jó állapotú ingatlanról is van szó, akkor is előfordulhat, hogy költeni kell a felújításra, például egy tisztasági festés erejéig. Ráadásul a felújítási költségek kalkulálásakor nem szabad megfeledkezni a rejtett hibákról. Sajnos gyakran éri meglepetésként a vevőt, hogy az ingatlan birtokba vétele után néhány rejtett hibára derül fény, amikről előtte nem tudott. A felmerülő hibák javításának költsége sokszor megterhelő lehet. Ezért érdemes az adásvételi folyamat során felmérni, hogy várhatóan milyen költségvetés szükséges a felújításhoz.

Költözés, költöztetés

Az ingatlan adásvétele során a költöztetéssel járó költségek is nagyobb tételt jelenthetnek a költségvetésben. Szerencsés helyzetben a költözés megoldható akár családon belüli, akár baráti segítséggel, de erre nem mindig van lehetőség. A költöztetés díja nagyon változó lehet. Számít, hogy milyen távolságra kell költöztetni, mennyi mindent kell szállítani. Ha egy lift nélküli épület emeletére kell költözni, az akár feláras is lehet. A költöztetés díja általában óradíjas elszámolású, de ha nagyobb távolságot kell megtenni, akkor ehhez kilométer alapú árazás is társulhat. A piaci árak nagyon változóak, de jelenleg a 6-10 ezer forint/óra az általános díj.

Ingatlanközvetítő díja

A lakásvásárlások egy része magánszemélyek között történik, tehát nincs jelen az ügyletben ingatlanközvetítő. Ha viszont az adásvétel ingatlanközvetítő segítségével jön létre, akkor ingatlanközvetítői díj is felmerül. Ez jellemzően már benne van a vételárban, tehát a vevő számára kevésbé látványos. Általában a vételár 2-6 százalékát kérik el az ingatlanosok közvetítői díjként. Ha valaki az ingatlanvásárlás során a preferenciáinak megfelelő ingatlan felkutatásában kér segítséget ingatlanközvetítőtől, annak szintén díja van.

Példa az ingatlanvásárlás költségeire

Lehet, hogy egyenként nem tűnnek soknak a fenti költségek, de mindent összevetve számottevő, akár milliós nagyságrendről is lehet szó.

Vegyünk példaként egy 40 millió forintos használt lakást, amihez hitelfelvételre van szükség. 30 százalékos önerővel számolva (ami 12 millió forint) 28 millió millió forint hitelt kell felvenni. 500 ezer forintos havi jövedelem mellett 20 évre, végig fix törlesztővel 205-218 ezer forint között alakul a havi törlesztő banktól függően.

Adatok forrása: money.hu lakáshitel kalkulátor 2024.01.24.

A példában szereplő lakás megvásárlásánál az önerőn felül a vevőt az alábbi költségek terhelik:

  • Vagyonszerzési illeték (4 százalék: 1 600 000 forint)
  • Ügyvédi díj (0,5 százalék): 200 000 forint
  • Földhivatali illeték: 6600 forint
  • Költöztetés: kb. 100 000 forint
  • Kisebb felújítás: kb. 300 000 forint

A vételár általában tartalmazza az ingatlanközvetítő díjat, ezért a vételáron felül ez külön tételként jellemzően nem merül fel.

A példában a költözésnél nem kilométer alapú, hanem csak óradíjalapú árazást vettünk alapul.

A felújítási költségek becslésekor pedig csupán a kisebb hibák javításával számoltunk. De egy felújításra szoruló ingatlan esetében természetesen az is előfordul, hogy az ilyen jellegű költségek önmagukban is több millió forintot tesznek ki.

chatsimple