A befektetéseknél többnyire utólag derül ki, hogy jól döntöttél-e, így nincs tökéletes választás. De ha a leggyakoribb hibákat elkerülöd, azzal elérheted, hogy a lehetőségeidhez mérten jobb döntéseket hozz.
Robert Stammers, a neves CFA Institute egyik igazgatója egymilliárd dollár nagyságú befektetési alapokat is kezelt már élete során, és a tapasztalatai alapján összegyűjtötte a húsz leggyakoribb befektetői hibát. Cikkünkben a legfontosabbakat foglaltuk össze.
Túl magas hozamot szeretnél
Az egyik befektetői hiba, ha nem reálisak a hozamelvárásaid, vagyis túl magas hozamot szeretnél. Ennek érdekében vagy túl nagy kockázatot vállalsz, ami nagy veszteséggel járhat, vagy csak csalódottá válsz a vártnál gyengébb teljesítmény miatt, és elmegy a kedved a megtakarítástól. Éppen ezért érdemes tisztában lenni az aktuális kamatkörnyezettel és a történelmi hozamokkal is attól függően, hogy milyen időtávban gondolkodsz.
A jelenleg forgalomban lévő magyar lakossági állampapírok közül – ha a 17,5 százalék kamatú Babakötvényt nem számoljuk – a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) fizeti a legmagasabb, 9,9 százalékos kamatot, ami 2025. április 22-én fog legközelebb megváltozni, és innentől a PMÁP ismét inflációkövetővé fog válni. A következő bő egy évben tehát ez az a legmagasabb hozamszint, amit kockázatmentesen meg lehet szerezni. Utána az infláció szintjén múlik majd a hozam, ami vélhetően 3-5 százalék körül lesz.
Az aktuálisan legjobb állampapír-kamatokat külön cikkben találod meg:
A hosszabb távú elvárásaidat a történelmi (historikus) hozamokhoz érdemes viszonyítani. Kiszámoltuk például korábban, hogy ha 2013-ban egymillió forintot budapesti lakásba, magyar állampapírba, amerikai részvényekbe vagy aranyba fektettünk volna, akkor tíz évvel később melyikkel lett volna a legtöbb pénzünk. Az alábbi éves átlaghozamok jöttek ki:
| 10 éves átlaghozam (2013–2023) | |
|---|---|
| S&P 500 részvények | 16,08% |
| ingatlan (Budapest) | 15% |
| arany | 6,30% |
| 10 éves magyar állampapír | 3,8% |
| 5 éves magyar állampapír | 3,16% |
Fontos azonban, hogy a részvények és az arany esetében a dollár és a forint közti átváltás jelentős hozamtöbbletet eredményezett, mivel a forint sokat romlott az elmúlt 10 évben, és ez kedvezően hatott a hozamra.
Dollárban számolva a részvények hozama 10,1%, az aranyé csak 0,82% lett volna.
De arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az átlaghozam miért lehet félrevezető, és miért kell megnézni hozzá az árfolyamokat is: például azért, mert az arany évről évre magas hozamokat produkált, mégis hat évig mínuszban járt az árfolyama.
A következő 10 évre vonatkozóan a Charles Schwab befektetési tanácsadással foglalkozó cég az alábbi elvárásokat fogalmazta meg:
Forrás: Charles Schwab Investment Advisory, Inc.; Schwab Asset Management; Morningstar Direct. 2023.10.31-i állapot
Minden kategóriában az első oszlop az éves historikus átlaghozamokat jelöli 1970-től 2023-ig. A második oszlop az előző előrejelzésüket (2023–2032), a harmadik az aktuális előrejelzésüket (2024–2033) mutatja meg az éves nominális (inflációval nem csökkentett) hozamra vonatkozóan (ideértve az árfolyamnyereséget és az osztalék, illetve a kamatok újrabefektetését, de az adókkal és díjakkal nem számolva).
A kisebb (Russell 2000) és nagyobb (S&P 500) amerikai vállalatok részvényeitől 6 százalék körüli hozamot várnak, az USA-n kívüli nagy cégek esetében ez akár 7,6 százalék is lehet. Az amerikai vállalati kötvények hozamát 5,7 százalékra becsülik a következő tíz évben. “Cash” alatt nem a készpénzt, hanem a három hónapos kincstárjegyeket értik, ezeknek 3,6 százalék lehet az átlagos hozama.
Mint említettük, ezek a hozamok nem kalkulálnak az inflációval, amivel egy előrejelzésnél nincs is baj, de a gyakorlatban már befektetői hiba lenne, ha nem vennéd figyelembe. Hiszen hiába fizet egy állampapír 13 százalék kamatot, ha az infláció 18 százalék, akkor ez még mindig mínuszos reálhozamot jelent (persze nem mindegy, hogy 5 százalékos a mínusz vagy 18). Ami az USA-t illeti, az átlagos infláció 4 százalék, és a Schwabnál azt jósolják, hogy a következő tíz évben csak 2,3 százalék lesz. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja 2-4 százalék közötti. Az elmúlt tíz évben átlagosan 4,96 százalék volt a magyar infláció, amit az utóbbi két év húz fel jelentősen; ha csak 2012 és 2021 között nézzük, akkor 2,45 százalékra jön ki.
Nem diverzifikálod eléggé a befektetésed
Gyakori hiba, hogy megpróbálod kitalálni, melyik lesz a tuti befektetés, és abba teszed minden pénzed. Mivel ezt megjósolni nem lehet, így könnyű mellényúlni. Ehelyett megteheted azt, hogy a pénzed többfajta befektetés között osztod fel valamilyen arányban, és ha kell, menet közben súlyozod át őket (ha kell, szakértő bevonásával). Vannak olyan befektetések, amelyek árfolyama jellemzően egymással ellentétesen mozog, tehát amikor az egyiké csökken, akkor a másiké növekszik, és fordítva. Így vélhetően mindig lesznek olyan befektetések a birtokodban, amik jól teljesítenek. Ezzel megosztod a kockázatot a különféle eszközosztályok között, és nem egyetlen befektetésen múlik a hozamod.
A diverzifikáció történhet a tőke nagysága és a kockázat szintje szerint, de régió vagy szektor szerint is. Így egyszerre lehet befektetésed több földrajzi területen, valamint több különböző gazdasági szektorban. Hogy miért fontos a diverzifikáció, azt az Equilor befektetési szakértője kifejtette egy korábbi vendégcikkében.
Túlzottan a trendeket követed
Az is hiba, ha mindig az aktuális trendnek megfelelően választasz befektetést. Ezeknek az árfolyamát a tömeghisztéria hajtja fel, hiszen egy ideig mindenki hozzá akar jutni. Az árfolyam növekedésében önigazolást látnak, így még jobban be akarnak belőle vásárolni, ami egy öngerjesztő folyamattá válik. Azonban ez is elér általában egy kritikus pontot, ahonnan már az ár nem tud hova növekedni, és előfordulhat, hogy az egész összeomlik, nagy veszteséget okozva ezzel azoknak, akik nem adták el időben a befektetésüket.
Ez amiatt is hiba, mert azt mutatja, hogy nem hosszú távú a fókuszod, hanem a rövid távú hozamot hajszolod. Rövid távon valóban előfordulhat ezekben az esetekben, hogy óriási hozamra teszel szert, de ennek a kockázata is hatalmas. Ezzel szemben ott áll a hosszú távú növekedés, ami kevésbé látványos, sokkal lassabb, de stabilabb hozamot biztosíthat.
A trendekkel az is a probléma, hogy mire valami felkapottá válik, elér egy kritikus tömeget, addigra általában túlárazott, és csak drágán tudod megvenni, hogy aztán olcsón add el, aminek pont fordítva kellene lennie.
A cél az lenne, hogy olyan befektetési eszközöket vásárolj, amik jelenleg viszonylag olcsók, alulárazottak, de a következő néhány évben vélhetően felmegy az árfolyamuk. Mivel nehéz megjósolni, mely cégek részvényei lesznek ezek, megint csak a diverzifikáció segíthet, vagyis ha adott esetben több száz cég részvényét vásárlod meg befektetési alapok vagy ETF-ek formájában.
Ha elkötelezett vagy a hosszú távú stratégiák mellett, akkor a legjobb, ha nem fókuszálsz túlzottan a rövid távú teljesítményre, mert ettől csak kapkodóssá válhatsz, miközben hosszú távon valószínűleg nem fog számítani egy-egy gyengébb teljesítményű év, főleg ha nem egyetlen eszközbe fektetsz. Ugyanígy az is baj, ha szimplán aszerint fektetsz be, hogy miknek volt a legmagasabb hozama az elmúlt egy-két évben, mert ez hosszú távon nem garancia semmire, viszont vélhetően drágán fogsz bevásárolni.
Nem jól választod meg a kockázati szintet
Minden befektetésnek megvan a maga kockázata. Csökkenhet az árfolyam, ami mínuszos hozamot eredményezhet. Ez addig nem baj, amíg van időd és türelmed kivárni, hogy a hozam ismét pluszba forduljon. A nyereséget vagy a veszteséget úgyis csak akkor realizálod, amikor eladod a befektetést. Az viszont hiba, ha rosszul mérted fel az időtávot, és rákényszerülsz a korai eladásra, vagy egyszerűen megijedsz a bezuhanó árfolyamtól, és nem elég a kockázattűrő képességed ahhoz, hogy tovább várj, így félve a további veszteségektől, inkább megszabadulsz az adott értékpapírtól. Kockázatot jelenthet az is, ha devizában fektetsz be, amit forinton vásárolsz, és forintra váltod vissza.
De nemcsak az hiba, ha túl nagy kockázatot vállalsz, de az is, ha túl alacsonyat. Ha van egy nagyobb összeg, amit vélhetően nélkülözni tudsz a következő tíz évben, akkor ezt hiba lenne ennyi időn keresztül kockázatmentes bankbetétben tartani. A túlzott óvatossággal nagyon sok hozamtól eshetsz el.
A befektetési időtávnak, a hozamelvárásaidnak és a kockázatvállalási hajlandóságodnak (kockázattűrésednek) összhangban kell lennie ahhoz, hogy a legjobb eredményt érhesd el.
Olyanba fektetsz, amihez nem értesz
Hibás döntés olyan befektetést választani, amiről nem tudsz eleget, és felelősséggel nem tudod felmérni a veszélyeit, vagy hogy egyáltalán a céljaidnak megfelelő-e. Ezzel azonban beleeshetsz egy másik hibába: ha ettől tartva hozzá sem kezdesz. Pedig találhatsz olyan megtakarításokat, amiknek alacsony a kockázata, és amikkel hamar képbe tudsz kerülni már azzal is, ha elolvasod az oldalunkon található, a témához kapcsolódó cikkeket. A választásban sokszor a kalkulátoraink is segítenek. Rövidebb távon, vagy kisebb összegnél, vagy ha nincs elég tapasztalatod, akkor jó megtakarítás lehet egy lekötött betét, egy takarékszámla vagy egy lakástakarék. Ezeknél csak egy fokkal bonyolultabbak az állampapírok, amikre a következő egy-két évben még biztosan érdemes lesz odafigyelni.
Ha ennél magasabb kockázatú befektetésekben gondolkodsz – részvény, kötvény, befektetési alap, ETF –, akkor érdemes lehet befektetési tanácsadóhoz fordulnod, főleg ha úgy érzed, egyedül nehezen igazodsz el ezeket között. Ha diverzifikált portfóliót építenél, akkor főleg ezt javasoljuk, kivéve, ha hajlandó vagy éveket szánni az önképzésre, és akár a saját károdon tanulni.
Annak azonban mindenképp nézz utána, hogy kitől kérsz tanácsot, milyen cégről van szó, milyen tapasztalatuk van, mekkora vagyont kezelnek, miket írnak róluk az interneten. Sokan mondják magukat befektetési tanácsadónak, miközben nem rendelkeznek képesítéssel, és valójában engedélyük sincs rá, hogy ilyen jellegű tanácsot adjanak.
Azon kívül, hogy egy megbízható szakértő nem fog 20-30 százalékos hozamokkal dobálózni, fontos, hogy meglegyen az összhang, és azt érezd, hogy a te elképzeléseidet szeretné minél jobban megvalósítani.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
