A köznyelvben sokszor a hozamot is kamatnak nevezik, mivel ez az ismertebb kifejezés, és ha technikailag nem is feltétlen helyes a használata, az emberek megértik a lényeget: a befektetés hasznáról van szó. Valójában viszont jelentős különbség lehet ugyanannak a megtakarításnak a kamata és a hozama között – ezeket fogjuk most áttekinteni.
A kamat mögött van egy szerződéses garancia, hogy ha meghatározott időre kölcsönadod a pénzed, akkor ennyi százalékot fogsz érte kapni. Ez a kamat lehet fix vagy változó, köthetik valamilyen referenciához, például a mindenkori jegybanki alapkamathoz vagy az inflációhoz, bizonyos helyzetben lehet nulla is, de negatív nem. A hozam ehhez képest a befektetés értékének változását mutatja meg egy bizonyos időtáv alatt, amibe a kamat is beletartozik.
Ha vesszük az egyik legegyszerűbb megtakarítást, a lekötött betétet, ami mondjuk egyéves lekötésre 6 százalék kamatot fizet, az egyben 6 százalék hozamot is jelent.
Csakhogy ez a 6% egy bruttó hozam, mivel ebből még nem vontuk le a banki költségeket, így hiába 6% a kamata, a valódi, kézhez kapott hozama ennél alacsonyabb lesz, mondjuk csak 4,3%.
Pont ezért vezették be az EBKM-et, ami egységesített betéti kamatláb mutatót jelent, és a tényleges, költséglevonás utáni éves hozamot mutatja meg. Az értékpapírok hozamának egységes kimutatására egy ehhez hasonló mutató, az EHM, vagyis az egységesített hozammutató szolgál.
Azonban még ezek sem mutatják meg a teljes igazságot, mivel nem számolnak a pénz utalásának és a készpénzfelvétel díjával, illetve a kamatadóval sem – ez utóbbi nem elhanyagolható tényező: a kamatadó és az árfolyamnyereség-adó 15 százalék szja-fizetési kötelezettséggel jár, ami 13 százalékos szochóval (szociális hozzájárulás) egészülhet ki, ezzel bizonyos megtakarítások adóvonzata 28 százalék. Ha minden költséget és díjat levontunk, akkor beszélhetünk tiszta, azaz nettó hozamról.
Számít az is, hogy a kamat milyen sűrűn tőkésedik, azaz mikor válik tőkévé, mert innentől az egykori kamatra is kamatot fizetnek, és érvényesül a kamatos kamat elve. Az éven belüli tőkésedésnél a hozam meg fogja haladni a kamat szintjét.
De az sem mellékes körülmény a tényleges hozamra nézve, ha a befektetés futamideje rövidebb egy évnél. A kamatlábat és az EBKM-et/EHM-et is egy évre adják meg, azonban ha csak 6 hónap a futamidő, akkor ezeknek a felét fogják csak kifizetni, 3 hónapnál a negyedét és így tovább. A tényleges hozamod emiatt kisebb lesz, mint a megadott kamatláb. Ezeket a mutatókat amiatt adják meg egyéves távra, hogy az egyes megtakarításokat össze lehessen hasonlítani egymással.
A hozamnál ráadásul beszélhetünk nominális és reálhozamról is attól függően, hogy számolunk-e az inflációval. Ha egy év alatt 6% kamatot kerestem, de az infláció 12% volt, akkor hiába kerestem pénzt nominális értelemben, a reálhozamom negatív lesz.
A reálhozam egyszerűsített kiszámítása annyiból áll, hogy az elért nominális hozamból kivonod az inflációs rátát: 6% – 12% = -6%, vagyis a reálhozam ez esetben -6%. A reálhozam pontos kiszámítása viszont úgy néz ki, hogy ((1,06 / 1,12) – 1) × 100 = -5,36%.
Részvény: nincs kamata, csak hozama
A tőzsdei részvények olyan értékpapírok, amik nem fizetnek kamatot, nincs szerződésben garantált kamatláb, mivel ilyenkor nem a pénzed adod kölcsön, hanem egy cég résztulajdonosa leszel, és a befektetés értékét az adja, hogy a részvény értéke növekszik.
Ezt hívjuk árfolyamnyereségnek, amit a megnövekedett kereslet eredményez. Ezt kamatnak nem hívhatjuk, de hozamnak igen, és az is csak akkor realizálódik, amikor a részvényt eladod. Ekkor derül ki, hogy a vételi árhoz képest mennyiért tudtad értékesíteni, és hogy ez a különbség éves átlagban mekkora hozammal egyenértékű. Ugyanígy a részvény értéke csökkenhet is, tehát a hozama negatív is lehet, emiatt számítanak a részvények kockázatosabb befektetésnek, mint mondjuk egy bankbetét.
A részvények esetében még az osztalék járulhat hozzá a hozamhoz. Egy részvénytársaság dönthet úgy, hogy a profitjának egy részét kiosztja a részvényesek között osztalék formájában, ilyenkor a futamidő alatt is hozzájuthatsz bevételhez. De dönthetnek úgy is, hogy nem fizetnek osztalékot, vagy hogy az osztalékot visszaforgatják, és további részvényeket kapsz belőle – ebben az esetben nincs kifizetés, amíg el nem adod a részvényeidet.
Kötvény: kamata és hozama is van
A kötvények esetében pénzt adsz kölcsön egy cégnek vagy az államnak, amiért cserébe meghatározott kamatot fizetnek. Egy kötvénynek azonban árfolyama is van, így a kamat mellett sokszor hozammal is kell számolni.
Kötvényeknél kamatfordulókor fizetnek kamatot, illetve ha változó kamatozású kötvényről van szó, ekkor változtatják meg a kamatszintet. Például egy 5 éves kötvénynél ha január 22-e a kamatforduló, akkor minden év január 22-én kamatot fizetnek a tőkére – a kötvény névértékére –, és az előre lefektetett szabályok szerint megváltoztatják a kamatot, vagy ha fix a kamat, akkor változatlanul hagyják. A futamidő végén, azaz lejáratkor kifizetik az utolsó kamatrészt, illetve a tőkét (névértéket) is visszafizetik.
Kötvényeknél az a szokás, hogy amikor meg akarod vásárolni, akkor a kamatforduló óta eltelt időre ki kell fizetned az időarányos kamatot. Például 9% az éves kamat, amit a kötvény évente egyszer fizet ki, és a kamatperiódusból eltelt egy negyedév, ami egy évnek az egyharmad része, ami így arányosan 3% felhalmozott kamatot jelent. Ilyenkor a befektetett tőkén (névértéken) felül be kell fizetned ezt a 3%-os időarányos kamatot, ami csak egy technikai lépés, mivel a következő kamatfordulókor 9%-ot fognak kifizetni neked, azaz visszakapod azt a pénzt, amit kamatként fizettél be. Itt is belátható, hogy a kamat ugyan 9%, a 8 havi hozamod csak 6%. Ha pont a kibocsátáskor vagy a kamatfordulón veszel kötvényt, akkor nincs felhalmozott kamat, így csak a névértéket fizeted ki.
De ahogy azt már említettük, a kötvényeknek árfolyama is van. Ha a kötvényt annak lejáratakor váltod vissza, akkor az árfolyam 100%, vagyis teljes áron váltják vissza. Ez azonban nem garantált, ha a kötvényt a lejárat előtt szeretnéd visszaváltani. Belátható, hogy akinek kölcsönadtad a pénzed, úgy tervezett, hogy azt egy meghatározott ideig nem kell visszafizetnie, és abban érdekelt, hogy ne akard visszaváltani a kötvényt. Ekkor mondhatja azt, hogy rendben, visszaváltom, de csak 70 százalékos árfolyamon tudom ezt megtenni. Ezt ilyenkor a befizetett tőkére (névértékre) vetítve kell nézni, a kamatot nem befolyásolja. Ha mondjuk egymillió forintért vettél kötvényt, akkor ez azt jelentené, hogy csak 700 ezret kapnál belőle vissza. A kamat ez esetben is adott, de a visszaváltás költsége miatt a hozam nagy mértékben eltérhet a kamattól.
De olyan is előfordulhat, hogy egy kötvény árfolyama felfelé megy, ha egy olyan, még régebben kibocsátott kötvényről van szó, ami a mostani kamatkörnyezetben kimagasló kamatot fizet, vagyis időközben felértékelődött. Ilyenkor felviszi az árfolyamot az a körülmény, hogy még évekig magas kamatot fog fizetni annak, aki ezt a kötvényt megveszi tőled, aki így a névértéknél akár magasabb árat is hajlandó érte fizetni.
Államkötvények
Az államkötvényeknél, vagy más néven állampapíroknál az Államkincstár és az állampapír-forgalmazó bankok és befektetési szolgáltatók is árfolyamot jegyeznek. A lakossági állampapíroknál ez általában 0,5–2% visszaváltási díjat jelent, a Magyar Államkötvények esetében azonban az eladási árfolyam akár 60-80%-ra is csökkenhet.
Az állampapírokon belül külön említést érdemel a Diszkont Kincstárjegy (DKJ), mert ez az egyetlen olyan állampapír, ami egyáltalán nem fizet kamatot, és csak hozama van. A DKJ úgy működik, hogy az állam a 100%-os árfolyamnál olcsóbban, diszkontáron értékesíti, majd 3, 6 vagy 12 hónap elteltével teljes áron, 100 százalékos névértéken vásárolja vissza tőled.
Ha például azt látod, hogy 93,46% egy DKJ árfolyama, akkor egy 10.000 névértékű kincstárjegyhez 9346 forintért juthatsz hozzá. Visszaváltáskor 10.000 forintot kapsz vissza, így hiába nem fizettek érte kamatot, a hozamod 7% volt.
Add meg adataidat, és ingyenes segítséget kapsz megtakarításaidhoz! A money.hu partnere, az Equilor elismert befektetési szakértője fog hívni téged.
Hogyan segít neked az Equilor szakértője?
- megválaszolja a kérdéseidet
- tájékoztat a piacon elérhető aktuális befektetésekről
- bemutatja az infláció feletti hozamokat kínáló lehetőségeket
Ne hagyd el addig az oldalt!
